A Lelkek Kútja
Előttem sötétedik a Lelkek Kútja Odabent megbújva Sikongatnak a láthatatlan lidércek.
Betonperemén rettegve áthajolva Hallom: káromkodwa Szidalmazzák sorsuk a bukott angyalok.
Ördögök, szellemek, elátkozott lelkek Jéghideg kezekkel Nyúlkálnak felém a vasrácson keresztül.
Megvéd a kútgyűrű átkozódásuktól De e pillanattól Kezdve félek az ismeretlen mélységtől.
Vámpír, vérfarkas avagy emberi állat Belőlem is válhat Verembe zárt, örökké bolygó kísértet.
Borzadva hátrálok szemem eltakarva Hátra se pillantva Szaladok messzire a Lelkek Kútjától.
|